A Szeméttelep - Fantasy kalandmag

A Szeméttelep (demiplane of Thrash) létezésér?l kevesen tudnak, keletkezési körülményei pedig még a legbeavatottabb bölcsek el?tt is teljesen ismeretlenek. Jelenleg egyetlen célt szolgál: nagyhatalmú varázslók, papok, istenek ide pakolják azt, aminek a létezése saját világukon értelmetlen, veszélyes, vagy simán csak útban van. A telep - mint kvázi-önálló létsík - végtelen kiterjedés?, tehát igazán nem kell attól félni, hogy megtelik. Nem osztható zónákra, a felesleges hulladék teljesen véletlenszer?en pottyan le a síkon.

Mi is található itt?

Minden. Zenobarq tengervilágán Archus tengeristen csodás ereklyéje, az Örök Gálya tulajdonjoga felett évszázados háborúk dúltak, míg a legnagyobb hatalmú varázslók úgy döntöttek, ebb?l baromira elég, és átl?tték a problémás tekn?t ide. Arabhar, a nagy alkimista és tudós évtizedek óta kísérletezik különböz? homunkuluszok el?állításával, a kevésbé sikerülteket állandóan nyitvalév? síkkapuján keresztül átlöki a szeméttelepre. Dorien Birodalom császárának uralma házisárkányán, Nagy Wersogor hátán nyugszik, aki azonban napi 20 liter mérget ürít magából, házi toalettjének emészt?gödre idenyúlik, hogy ne szennyezze a birodalom talaját - végtelenségig lehet sorolni, mi minden veszélyes dolog található itt. Ugyanakkor itt végzik a szeszélyes és rosszindulatú Apró Nép által puszta kiszúrásból elt?ntetett apróságok is, a fél pár zoknik, elveszett ceruzák, a ki-tudja-hová-lett kisgyerekkori játékok is.

Lakosság

Két részre osztható, egyrészt ide kerülnek a megunt, kidobott kísérleti teremtmények, a saját világukon megölt, majd makacsul újra feltámadó teremtmények, s?t néhány leselejtezett, szám?zött kisebb isten is, akik vég nélkül marakodnak cafatnyi birtokok felett. A másik - nagyobb - rész az “?slakosok”, akiket semmilyen módon nem lehet meghatározni, szemétzabáló életmódjuk annyiféle módon változtatta már meg ?ket. Vannak kötük, amik mérgen, mágikus kisugárzáson, vagy életer?n él? szörnyek éppúgy, mint sima húsev?k, vagy éppen textilb?l táplálkozó lények.

A Szeméttelepen semmi sem hasznos.

Ez az alapelv. Mindennek van valami hátulüt?je, ami értéktelenné és/vagy veszélyessé teszi, a csodakard mindig elátkozott, az els? látásra hasznos társként szolgáló él?lény mindig bajba sodor, a gusztusosnak t?n? gyümölcs mérgez?, de minimum hasmenést okoz.

Kalandok a Szeméttelepen

• [/*:m][/list:u]
  A legegyszer?bb: a karakterekre nagyon megharagszik egy fels?bb hatalom és kiszúrásból ide szám?zi ?ket. Ilyenkor a mesél? (ha ilyen hajlamai vannak) randomtáblázatokat készít, vagy simán elengedi a fantáziáját, hogy a lehet? legmorbidabb módon szivassa a játékosait.
  
  • [/*:m][/list:u]
    A Küldetés: a szemétre hányt, elátkozott és most mégis szükséges varázstárgy el?kerítése, esetleg ide szám?zött személy fellelése. Ebben a két játéktípusban közös, hogy az idevezet? kapuk sajátossága az egyirányúság, tehát valami furmányos módon kell megoldani a visszautat.
    
    • [/*:m][/list:u]
      Élet a Telepen: a karakterek, bármi módon is kerültek ide, meg kell békéljenek azzal, hogy innen nincs visszaút, ebben a gyilkos, kaotikus világban kell élniük. Ebb?l egy komor, poszt-apokaliptikus hangulatú kampányt lehet kerekíteni.
      
      • [/*:m][/list:u]
        A filozófikus kampány: a kalandorok évek alatt élik a megszokott kalandozólétet, vagyis harcolnak, küldetéseket hajtanak végre, harácsolnak, és egyre hatalmasabbá válnak, míg végül veszélyessé válnak saját világuk számára. Ezért az isten/istenek ide szám?zik ?ket, hogy szembenézzenek saját maguk haszontalanságával. Ebben a kalandban a karakterek f? feladata, hogy önz?ségüket feladva bebizonyítsák, hogy van értelme és létjogosultsága saját életüknek.

Aha, alapból AD&D 2nd-hez találtam ki. Nagy Planescape-fan vagyok, abba a rendszerbe/világba faszán beilleszthet?.

A mi Planescape-kampányunk 1995-t?l 2006-ig tartott kisebb-nagyobb szünetekkel (onnan származik az Eltiron név is). '93 óta mesélek AD&D 2nd editiont (el?tte 2 évig 1st-t) és ?szintén szólva sem nekem, sem a többi játékosnak nem volt soha semmi motivációja, hogy az újabb kiadásokkal kisérletezzünk, felesleges pénzkidobás lett volna. A '90-es években a TSR, majd a WotC az RPG-kiadás Microsoftja lett, sokan egyszer?en azért utálták ezt a játékot, mert ?k adták ki. Meg persze túlhaladottnak, merevnek tartotta mindenki, akkoriban ugyebár mindenki forradalmi lázban égett <!-- s:) --><img src="{SMILIES_PATH}/smiley.gif" alt="" title="Smiley" /><!-- s:) --> Szerintem viszont klasszikus fantasy-kalandozásokhoz akkor is, mai is a legideálisabb rendszer, a kés?bb megjelent Player's option kiegészít?kkel finomra lehetett hangolni és kitörni a túl merevnek tartott kasztrendszerb?l. Nálunk nem igazán volt téma a tápközpontúság, egyszer?en nem olyan játékosok vagyunk és pont. Jelenleg is fut 2nd ed. kampányom, saját világomon (1991 óta ugyanazt a történetet viszem tovább, eddig kb 30-40 játékos mintegy 100 karaktere szerepel benne), voltak olyan új belép?k is, akik addig csak a M*-t, vagy a 3.-4. kiadású D&D-t ismerték, de ?k is zökken?mentesen álltak át erre. Szóval ami jó, azt nem kell tovább javítani <!-- s:) --><img src="{SMILIES_PATH}/smiley.gif" alt="" title="Smiley" /><!-- s:) -->