Darnol Aquinovic Gorvikban, Rokmund tartományban született egy nem túl befolyásos, de annál ambiciózusabb kisnemesi családban második fiúgyermekként. Mint ismeretes, Gorvikban egy nemesi gyökerekkel rendelkez? családnak rettent?en fontos, hogy minden gyermeke kit?njön valamiben, kiemelkedett legyen Ranagol szemében. Darnol mindig nagyra értékelte a históriákat és történeteket, amikben varázslók, boszorkányok és egyéb mágikus h?sök mutatták meg tudásuk legjavát. Szülei arra gondoltak, hogyha ennyire érdekli gyereküket a mágia, felkeresik a család régi ismer?sét, egy boszorkánymestert, hogy tanítsa ki ? a fiukat minden ismert fortélyra. Hamar kiderült, hogy sikerült megtalálni az ideális irányt, mert Darnol nagyon hamar ráérzett a mana használatának ízére, szerette és felettébb ügyesen gyakorolta a mestere által tanított metódusokat. Szülei örültek gyerekük megmutatkozó tehetségének, mert kell a családba a jó varázshasználó. Rendelkeztek remek fejvadászokkal, akikre harcban lehet hagyatkozni, ezért örültek, hogy gyermekük a tudományokhoz mutat érzéket. 1 éve volt a boszorkánymester kezei alatt, mikor öccsét, Shienviket is varázshasználó pályára szánták szülei. Ett?l kezdve a két testvér együtt gyakorolt, eleinte Shienvik Darnoltól tanult, majd kés?bb, mikor már nem számított olyan sokat az az 1 éves lemaradás egymás vetélytársai lettek, így fejl?dve közösen. Darnol kifejezetten szerette a boszorkánymesterek hosszú köpenyeit, mert remekül el lehetett benne rejteni üvegcséket, fegyvereket, egyéb eszközöket. Ha tehette, mindig viselte a bels? zsebekkel megt?zdelt hosszú szürke köpenyt, amiben magánál hurcolhatta az épp fontosnak ítélt tárgyait.
A boszorkánymesteri hivatás mellett Darnolt szülei jó Ranagolitának is nevelték, amiben értek is el sikereket. A fiú mindig törekedett a kiemelkedettségre és Ranagol tanainak betartására, számára egyértelm?, hogy ez az igazi igazság, az összes többi vallás tévúton jár és alsóbbrend?. Nincs ez máshogy az "alsóbbrend?" fajzatokkal szemben sem. Ugyan hallott már arról, hogy egy elf is lehet kiemelkedett és Krán misztikus országában élnek ilyen közösségek, mégis úgy gondolja, hogy ez csak a véletlen m?ve és nagyon elvétve fordul el? efféle sületlenség. Mestere is mindig azt tanította, hogy az ember az egyetlen uralkodó faj, a többi csak felkapaszkodott söpredéknek min?sül Ranagol színe el?tt.
14 esztend?s korára a varázstanuláson kívül más dolgok is kezdték mozgatni az ifjú boszorkánymester fantáziáját. Szívesen járt el a nemesek között s?r?n tartott "dicsekedjünk, hogy mink van" témájú bálokba ismerkedni nemes kisasszonyokkal. Ekkor még ugyan csak játékosan, de kés?bb már meg-megfordult a kisasszonyok hálószobájában is. Mindig kedvelte a báli pompára kicicomázott karcsú lányokat és külön élvezte, hogy abban a bizonyos hálószobában milyen könnyedén veszi át a báli ruha helyét néhány b?rszíj a végtagokon és egyéb helyeken. Szerette a törékenynek t?n? lányokat, mert tudta, hogy sokkal nagyobb élvezetet nyújt kitapasztalni a határaikat és rájönni, mégsem olyan sérülékenyek, mint els? látásra t?ntek. Hisz az ember bizonyos helyzetekben sokkal nagyobb er?t tud kifejteni, mint azt gondolnánk.
Sosem okozott gondot Darnolnak a hölgyek magába bolondítása, azt mondják, szinte már a megjelenésével vágyat ébreszt minden n?ben maga iránt. Még a legpr?debbnek titulált kisasszonyok is képesek ?rültséget csinálni a kegyeiért. Persze ezt sosem bánta, mert az ifjú boszorkánymester már-már betegesen kereste az éjszakai hálótársakat, ha épp nem akadt bálozó nemes kisasszony, akkor lement a helyi fogadóba esténként társaságot szerezni magának...
Máshol azt mondanák, ez már rendellenes örömhajhászás, de itt, Gorvikban inkább irigyelték Darnolt az életviteléért, habár megvoltak a hátrányai is. Természetesen tanulmányaiban nem tudott olyan sikerrel el?re haladni, ha nem elégítette ki az el?z? éjszaka az igényeit, türelmetlenebbé, összeszedetlenebbé vált.
A sok n? között nem talált ugyen igaz szerelmet, inkább csak játékszerek voltak csupán, de mégis sok mindent megtanult ezek alatt a kalandok alatt. Például, hogy sose kezdj ki olyan lánnyal, akinek az erényeire test?rök vigyáznak, mert esetleg rád ronthatnak mihelyst a kisasszonnyal elsétálsz a bálteremb?l és ilyenkor az egyetlen menekül?út az ablak...
Persze Darnol nem csak kisasszonyok kergetésével és varázslással töltötte minden idejét. Szerette a különféle szerkezeteket tanulmányozni, m?ködésüket megfejteni, szétszedni ?ket. Kés?bb már kisebb szerkezeteket maga is össze tudott rakni, persze mint az jó gorvikihoz illik szép számban megtalálhatóak ezek között kínzó, lefogó eszközök is. Viszont ezek az eszközök inkább csak próbálkozások voltak, hisz mester híján, kevés gyakorlással nehezen lehet egy ilyen bonyolult tudományban el?re haladni. Nap közben sokszor a mágikus tudományok kötötték le az idejét, esténként pedig ritkán ült le szerelgetni, ha élvezetesebb elfoglaltsága is lehetett.
Így teltek Darnol fiatal évei. Egyetlen dolog bántotta csupán, mégpedig az, hogy nem talált magának igazi életcélt. Legyen jó boszorkánymester? Dehát ebb?l rengeteg akad Ynev szerte. Hogy tudna mégis kiemelkedetté válni, olyanná, akit nem néznek tucatmagitornak, akinek a nevét még évszázadok múltán is emlegetik? Hisz hiába lesz jó m?szerész, sosem lehet jobb a messzi Kahre mechanomágusainál. Hiába állna nagy n?csábász hírében, sosem tudná ebben leel?zni a legendás bárdokat. Mindig keresi azt a lehet?séget, amivel igazán elismerésre méltót és maradandót alkothat, így bizonyítva Ranagolnak, hogy ? bizony több, mint az átlag ember.
" title="Smiley" /><!-- s:) --> 
How to resolve AdBlock issue?