Világleírás

TheElf wrote: Sok helyen nem feltétlenül el?nyös a lovasság bevetése. Leginkább azokon a vidékeken nem szokott jó lenn, ahol a ló természetesen nem fordul el?.

Ugyanakkor egy fejlettebb királyság, birodalom kapcsán jellemz?, hogy azt nem építik [i:t9dw91rx]csak[/i:t9dw91rx] az emberi er?re, hiszen az ember nem túl hatékony. Ha csak emberi er?vel akarsz kaját termelni, gy?jtögetni, stb. akkor az [i:t9dw91rx]elviszi szinte minden id?det[/i:t9dw91rx], nem tudsz fejl?dni. Ami még rosszabb, nem tudsz társadalmat építeni, specialistákat eltartani. Az állati er? az els? amit az ember felismert. A szél, a víz, stb. csak kés?bb jött, mint a g?znyomás is (ókor), ugyanis az ezekre épül? megoldások fejlesztéséhez nagy számú "specialistát" eltartani képes társadalom kell.

De akár a határok kérdésén is lennének kérdéseim...

Vallásról viszonylag keveset írsz, és nekem sok szempontból kicsit furcsa is amit kitaláltál...

TheElf;3309 wrote: Észak-Amerikában nem véletlenül volt a törzsi kultúra közelebb az ?sközösséghez, mint akár az ókori, középkori birodalmakhoz. Kevés specialista, szinte nulla infrastruktúra, nomád életmód. Itt valóban tudott eredményt hozni az, hogy végre nem csak k?, csont és fa eszközök voltak, 0 háziasítás, gyakorlatilag minimális növénytermesztés és infrastruktúra (vándorlás miatt). Itt ugye még a háziasításig sem jutott el a civilizáció. Ergo nem voltak er?s, fejlett birodalmak amiket meg lehetett lepni lóval. Ráadásul a ló akkor vált igazán el?nyössé amikor az Európai ember már a maga képére formálta a tájat.

Erd?ben kevésbé jó. Az észak-amerikai sík területek egy részén kevés volt a víz, amíg nem voltak kutak, az éghajlat sem feltétlenül igazán a lovaknak. Ami a lovaknak is jó volt, az más, nagyobb növényev?knek még jobb volt, amíg el nem jött az emberi beavatkozás. Így itt a mez?gazdaság, a kutak, stb. tették el?nyösség a lovak használatát, de ehhez id? kellett. Nem lett volna jó hirtelen lerohanásra.

Közép-Amerika jelent?s részén viszont a ló jóval kevésbé tudott el?nyt jelenteni, sok oknál fogva, így ott pl. más állatokat háziasítottak, méghozzá egy szép nagy gyíkfélét. Ergo a háziasítás ott is megvolt, méghozzá a helyi körülményekhez jobban alkalmazkodó fajokkal. Ráadásul az itteni spanyol vs helyi civilizáció kapcsán messze nem a ló volt a dönt? szempont. A jobb fegyverzet inkább volt dönt?.

Továbbra is úgy gondolom, hogy ahol a domborzati, éghajlati viszonyok, a növényzet kedvez a lónak, vagy lovakéhoz hasonló testfelépítés? állatoknak, ott a konvergens evolúció miatt lesz hasonló méret?, hasonló intelligenciájú, stb. növényev?. Ezek háziasításával meg lehet próbálkozni.

A fehér ember el?nye els?sorban a környezet átalakítására alkalmas technológia létében, a jobb szerszámokban, stb. keresend?.

Igazából a középkoros vita kapcsán sem véletlen, hogy gazdasági szempontokról beszélek. Ugyanis, amíg az ember kaját szed, eszik, alszik, nincs ideje mással foglalkozni, nem specializálódik, addig marad az ?sközösség. 0% piaci és 0% állami újraelosztás. Amint akár növényeket, akár állatokat elkezdesz háziasítani, stb. csökken az erre fordítható id?, lesz némi többleted. De mi történik akkor, ha van felszabaduló id? és van valamilyen rendszer? újraelosztás? Az, hogy a társadalom szintjén felszabaduló id? lehet?vé teszi a specializációt.

Lesz aki egyre jobb eszközöket készít. Lesz aki gondolkodik. Lesz vezet?je a társadalomnak. Lesz olyan aki utazik és kereskedik, stb. és ahogy felszabadul az id?, úgy egyre jobban lehet specializálódni. Feltalálják a kereket, kötelet, az emel?t és egyéb egyszer? gépeket, stb. és az egyre nagyobb mérték? specializáció. Ett?l emelkedik az életszínvonal, de annak fenntartásához is egyre több specialistára, tudósra van szükség.